1.fejezet-2.rész

Cijjasztok:$Kevés ez a het vagy két heti egy rész.de ennek oka van.Nincs időm többire mivel 

• 7-es vagyok,és fontos az év végi jegy,és nem igen szeretném lehúzni,és jó lenne ha felvennének egy jó suliba.
• Van egy másik blogom és nem szeretném elhanyagolni,erre is meg az előbb említettre is szeretnék időt szakítani.

Most hamarabb jött ugyan,de nem hiszem hogy be fogom tudni tartani.A kétheti egy rész ritkább lesz,legalábbis remélem.

Remélem senki nem haragszik hogy ilyen kevésszer tudok részt hozni.

Bridget Gilbert

Zayn Malik

Egyszerűen nem tudom megmagyarázni hogy miért csúsztak ki a számon azok a szavak,amiket akkor mondtam.Gratulálhatok magamnak,most itt hagyott az,akit mindennél jobban szeretek,és kétlem hogy visszajön,azok után amiket megtettem vele.Már szerintem nem csak teljes szívéből haragszik rám és azt kívánja hogy bárcsak meg se ismerkedtünk volna,hanem egyenesen retteg tőlem.Ezen sajnos nincs mit csodálkozni.Az időt pedig vissza nem forgathatom,egy szimpla bocsánatkéréssel pedig semmit nem érek.Most teperhetek azért,hogy legalább rám nézzen és szóba álljon velem.Arra már nem is gondolok hogy kibékülünk,mert teljességgel lehetetlen.Bár nem lett kimondva,de azt hiszem ennek vége.

*visszaemlékezés,2011.április 7.*

-Zayn,ígérj nekem valamit.-fogta meg a kezem Aisha- Tudod, én soha nem voltam féltékeny típus.Szóval engem nem érdekelnek a rajongók,mert nem sajátíthatlak ki magamnak.De ígérd meg hogy soha nem leszel velem erőszakos,és nem fogsz csak úgy semmibe venni,mert a szívem törnéd vele össze.Többször megtették már velem.

-Megígérem,soha nem vetemednék ilyenre,hidd el-öleltem magamhoz.

*jelen*

Bátran kimondhatjuk,hogy hazudtam neki,ráadásul óriásit.Totál elfelejtettem,annak örülhetek,hogy legalább nem csaltam meg.Nem is értem,hogy lehettem vele ilyen,mikor megígértem neki,hogy nem hagyom el.Jó,igaz hogy ő pakolt össze és húzott el innen,de akkor is én kezdtem.Ja és ráadásul holnap után évforduló,amire beszerveztem rengeteg mindent,de azt hiszem azt is le kell fújnom.Szuper.Lassan kimegyek a szobából,lesétálok a lépcsőn,és kimegyek a házunk elé,szétnézek az udvaron,de sehol senki.Kinyitom a garázs ajtaját és ahogy reméltem csak egy kocsi áll ott.Ja igen.Aishanak volt egy saját kocsija,amit még a rokonaitól és a szüleitől a szalagavatóra és a ballagására kapott összespórolt pénzéből vett magának,mert nem akarta,hogy nekem kelljen mindenhova fuvaroznom őt.Akkor azt mondtam,hogy nem nagy probléma,most pedig mit meg nem adnék,hogy elvigyem legalább az 500 méterre lévő egyetemre.Igen,egyetemista.

Aisha Freese

Kiálltam a garázsból a kocsival,teljes erőmből nyomtam a gázpedált.Minnél előbb el akartam tűnni innen,mert csak jobban felhúzom magam.Tuti azt gondolja rólam,hogy egy olcsó ribanc vagyok, aki csak azért kezdeményezi a békét,hogy legyen pénze.Pedig  ez nem igaz.Szeretem,mindennél jobban,csak már annyira egyedül éreztem magam,és ezt így reagáltam le.Alig láttam az utat,már könnyes volt a szemem,de még nem sírtam,de közel voltam hozzá.
***
Leparkoltam Hayley háza előtt.Csengettem,majd rögtön ajtót nyitott a barátnőm.Ahogy meglátta a vörös,kisírt szemeimet,azonnal megkérdőjelezte,mi a probléma.
-Üljünk le bent és elmondom-vettem mély levegőt.
-Kérsz teát és kekszet?-kérdezte.
-Egy keveset megköszönnék.
Leültünk a konyhába,majd belekezdtem.
-Megint összevesztünk-sóhajtottam-Megemlítettem neki mindent,már az agyamra ment.Ideköltözhetnék pár napra hozzád?
-Nem volt kérdés-ölelt meg-Vége?
-Azt hiszem-telt meg a szemem ismét könnyel.Kipakolhatok a vendégszobába?
-Gyere segítek-fogtuk meg együtt a táskáimat és kicuccoltunk.
Később átjött a másik barátnőm is,Daisy.Neki is szóról szóra elmondtam mindent.
-Ne aggódj,nem sokára úgyis minden happy lesz-simította meg a karomat.
-Kétlem-nevettem fel keserűen-Ez a kapcsolat teljesen tönkrement,már nem tudok rajta segíteni.Senki ne tudja rendbe hozni.Se Ő se én.

Zayn Malik

Miután visszamentem a házba előszedtem  a fotóalbumot a legfelső polcról és nézegettem a közös képeinket.Elfogott az a szörnyű és fojtogató érzés.Az elején minden annyira szépnek tűnt.Soha nem gondoltam volna hogy vége.Mind a ketten széles mosollyal vigyorgunk bele a kamerába.Inkább visszatettem a helyére az albumot.Elővettem a telefonomat,de ez sem volt túl jó ötlet.Megtaláltam azt a rengeteg SMS-t.Éjszakákat SMS-ztünk át,főleg a turné idején.Jelen esetben más legszívesebben kitörölné az összes üzenetet,sőt még azt a bizonyos telefonszámot de én erre képtelen lennék.Annyira szeretem.

Eldöntöttem,hogy meglátogatom.Tudtam,hogy ilyenkor hova megy.Az egyik barátnőjéhez,Hayley-hez.Daisy messze lakik,csak napközben van bent Londonban.

Felkaptam a fogasról a kabátomat,azonban valami egy apró koppanásszerű csattanással kiesett belőle,és a lábam előtt ért földet.Egy csomag cigi.Újabban megint rászoktam,mikor megismertem Aishat akkor az Ő segítségével sikerült letennem,de egy hónapja megint a kezembe akadt.Csak így tudom levezetni a stresszt.

Szokásomtól eltérően gyalog mentem.Sokat járok kocsival,de most nem így tettem.

Bekopogtam Hayley-hez,ő pedig üveges tekintettel nézett rám.Ezek szerint már tudja.

-Ide tudnád hívni Aisha-t?-próbáltam kedves lenni,nem akartam hogy látszódjon rajtam a csalódottság és más ehhez hasonló érzelem.Sose szerettem,ha meglátják rajtam.

-Egy pillanat és jön-vont vállat flegmán majd felkiabált Aisha-nak.

-Mit szeretnél?-dőlt neki az ajtófélfának Aisha,és szúrósan méregetett.

-Bocsánatot szeretnék kérni-nyúltam a keze után,de ő elkapta azt.

-Ugyan,minek?-röhögött gúnyosan-Azért,hogy újra visszacsábítgass magadhoz az 1000 Wattos mosolyoddal,megint leszarj magasról és ott hagyj a picsába?Na ezt most felejtsd el.

-Félreérted.Te vagy a mindenem,nem tudnék nélküled élni.Kérlek gyere vissza hozzám-közben gondolkoztam azon hogy jó ötlet lenne-e térdre esni előtte.Lehet hatásosabb lennne,de nem egy romantikus film szereplői vagyunk.

-Aha,hogyne.

-Aisha bazd meg mi van veled?Miért nem hiszel nekem? MI BAJOD VAN?-talán az utolsó mondatot nem kellett volna ennyire nyomatékosítani.

-Velem ne ordíts Zayn Malik!-kiabált ő is.Pont én ne ordítsak.

-Te mondod?!

-Igen én.Idejössz és megpróbálod visszakönyörögni magad.Ki vagy te,mit képzelsz?

-A barátod vagyok.Basszus már,tudod miért nem szóltam hozzád?Mert azon agyaltam hogy mentsem meg a kapcsolatot!

-Nem úgy néztél ki.

-Mutasd a kezed.-szóltam tárgytól eltérve.Illetve nem teljesen eltérve.

Szó nélkül feltűrte a pulcsija ujját.Olyan volt amilyen sejtettem.Megint vagdossa magát.Nem friss sebek voltak.Legalább két-három hetesek.

-Mondd,miért csinálod ezt?-kérdeztem halkan.

-Nem rád tartozik-húzta el a csuklóját.

-Én nem akarom hogy bajod essen,értsd már meg.

Ő pedig minden további nélkül...megpofozott,majd becsapta az ajtót.Nem ismertem rá.Meglepődötten néztem a fehérre festett ajtót,majd zsebre tettem a kezem és elindultam haza.