2.fejezet-2.rész

Sziasztok! Tudom,hogy már  3 hónapja nem volt rész,amit rettentően sajnálok,és megpróbálom minél hamarabb behozni a lemaradást,d sajnos nem megy.Alig tudok időt szakítani valamire is.Ha van is egy kis szabadságom,akkor meg erős sincs semmire.De megpróbálom behozni a lemaradást.De hagyjuk,itt is a 2.fejezet 2.része.

Bridget Gilbert

Ajánlott zene:  x

Aisha Freese

Mindössze annyira  emlékszem,hogy köhögni kezdtem, aztán elsötétült minden. Nem tudom mi történt velem. Ami a legijesztőbb,hogy még hangokat sem hallottam magam körül. Nehezen tértem magamhoz, eleinte csak homályos foltokat láttam magam körül, majd lassan a foltok kezdtek alakot ölteni és egy ismerős helyiség rajzolódott ki előttem.
- Mit keresek itt? - kérdeztem magamtól. Legalábbis azt hittem, de nem.
- Kórházba kerültél. - felelte egy ismerős, de mély férfihang.
- Te hogy kerültél ide? - néztem Zaynre, aki az ágyam fölött állt, és engem szuggerált.
- Én hozattalak ide. - válaszolta.
- De miért? Mi történt? - néztem értetlenül. A tegnap este óta minden kiesett az emlékeimből. Egy képet sem tudok feleleveníteni.
- Beleszívtál egy szál cigibe majd erősen, fulladozva köhögni kezdtél, majd nem reagáltál semmire. Az orvos szerint asztmás lehetsz és épp ezért kezdtél el fulladozni, de benn tartanak megfigyelésre. Meg elküldenek pár vizsgálatra, hogy megtudják mi is a probléma valójában. De ez valószínűleg a nap folyamán lezajlik és este hazamehetsz. És ne haragudj. - sütötte le a szemét bűnbánóan.
- Miért haragudnék?
- Ha nem engedem, hogy beleszívj, valószínűleg most nem lennénk itt. Hibásnak érzem magam. Sajnálom.
- Nem a te hibád Zayn. Erre nem volt senki sem felkészülve. Ne hibáztasd magad miatta. Nem haragszom. Nincs semmi baj. - fogtam meg a kezét ő pedig halványan elmosolyodott.
- Köszönöm. Szeretlek. -majd adott egy puszit a homlokomra. - Sápadt vagy. Ne hozzak valamit?
- Nem kell köszönöm.
Nem  értem magamat. A múlt héten még teljes  szívemből gyűlöltem, kést tudtam volna a hátába vágni, most meg pusztán attól a hideg szaladgál a hátamon, ha a szemembe néz. Egy gond van velem, és az az, hogy nem tanulok a saját hibáimból. Valamiért újra és újra el tudom követni ugyanazt.
- Biztos nincs semmi gond? - ült le az ágy szélére és aggódva fürkészte a tekintetemet.
- Nem, nincs semmi... csak elgondolkodtam egy perce. - füllentettem. Ahh! Utálok hazudni. Főleg Neki. Egy hülye ribanc vagyok. Gyűlölöm magam. Egyszerűen undorodom magamtól. Hónapokig gyűlöltem és durva szavakat  vágtam a fejéhez, ami kibaszottul fájhatott neki, most meg a szemébe hazudok. És akkor hirtelen előtört belőlem valami. A könnyeim patakokban kezdtek el folyni az arcomról.
- Picur, mi a baj? - ijedt meg.
- Egy mocskos kurva vagyok. - szipogtam.
- Kicsim, ne mondj ilyet, nem vagy az.
- De.
- Miért lennél az?
- Van baj,,, hülyén érzem magam... nem hiszem hogy gerinces dolog, hogy azok után amit mondtam neked, most csak úgy a nyakadba ugrok. Olyan mintha átvernélek.
- Nem versz át. Csak megbocsátottál. Ennyi az egész.
Megnyugtató volt hallani a szavait, örültem neki,hogy nem haragszik. De valamiért engem továbbra is mardosott a bűntudat, hogy igazából csak játszadozom az érzéseivel. Nem arról van szó, hogy én már nem szeretem, mert ez nem igaz. Csak ha neadjisten jön még egy hasonló, ismét ki fogok kelni magamból, ami egyet jelent azzal hogy  elég súlyos szavakkal fogok dobálózni. és újra és újra kezdődik minden előröl, amit nem szeretnék.

Zayn Malik

Nincs jó érzésem. Aisha egész nap szótlan,és csak bámul maga elé. Nem lehet hogy csak a tegnapi miatt nincs jól, de nekem valamiért úgy néz ki hogy más is van a háttérben,amit nem akar elmondani. Próbálhatnám- és próbáltam is- harapófogóval kiszedni belőle valamit de semmi. Egész nap hallgat és nem csinál semmit, ami nekem nagyon gyanús. Nem merem egyedül hagyni, félek hogy valami hülyeséget csinál. Tapasztaltam és tudom is, hogy képes rá. De nekem lassan mennem kéne, mert a menedzsment le fogja szedni a fejem, ha nem érek oda időben arra a tévés szereplésre. Kihúztam már elég sokszor nála a gyufát a balhéjaimmal, és nem akarom még jobban magamra haragítani.

- Kicsi nekem most mennem kell,dolgom van. - köszöntem el, majd nyomtam egy puszit a homlokára. Ő némán intett,én pedig kimentem.

Az egész adás alatt ideges voltam és feszült,nem tudtam figyelni. Ha rákérdeztek,csak annyit mondtam hogy ma egyszerűen ilyen napom van. Hazudni tudni kell.

Miután végeztünk,beültünk a kocsiba,  elindultunk a következő hely felé. Én  pedig kezdtem egyre idegesebb lenni.

Aisha Freese

A vizsgálatok borzasztóan unalmasak voltak,de hamar vége lett az összesnek és mehettem haza.  Úgy terveztem, egész délután fekszek, alszok, zenét hallgatok vagy valami, ami pihentető. Azonban ez nem így lett. Leültem a tévé elé és alig telt  10 perc, egyszerre tört rám görcsös hasfájás, kínzó fejfájás és hányinger és mindemellett még szédültem is, és egyre csak rosszabb lett, ezért úgy döntöttem elmegyek az orvoshoz. Nem voltak sokan így hamar sorra kerültem, azonban az orvos elég rosszallóan nézett rám, úgyhogy inkább otthon néztem meg a papírt.
De amit ott láttam... hirtelen összetört bennem minden és sírva rogytam a földre. Egy szót nem tudtam volna kinyögni, úgyhogy írtam remegő kézzel egy sms-t Zaynnek, hogy a lehető leghamarabb jöjjön haza.