2.fejezet- 4.rész

Sziasztok!
Huuu,hát azt sem tudom hol kezdjem...Majdnem egy teljes évet hagytam ki,aminek több oka is volt,amit nem itt fogok részletezni mert nem ide tartozik.Lényeg, hogy visszatérek és megpróbálom a napirendbe beleszorítani a blogolást,mert őszintén hiányzott
Sajnálom!
Ajánlott zene: x

Bridget Gilbert

Aisha Freese

Nem tudom elhinni, hogy már megint ezt csináltam. Tudom hogy nem ez az egyetlen megoldás, de én már csak ezt az egyetlen egy esélyt látom számomra. Viszont, amikor újra felébredek, kómásan, úgy érzem, talán van még kiút, és kapok egy újabb esélyt arra,hogy helyrehozhassam azt amit elcsesztem. Most is ugyanez történt. Amikor kinyitottam a szemem,eszméletlenül sajgott a fejem,valószínű beüthettem amikor elájultam, zúgott a fülem és minden homályosan mosódott össze előttem. Igen, tudom. Öngyilkosságot megkísérelni gyávaság, de nem, aki ezt teszi az a legbátrabb ember mert képes feladni MINDENÉT. Nekem azonban nem jött össze, és ekkor döntöttem úgy, hogy abbahagyom a szórakozást és megváltozom. Felnevelem a gyereket és normálisan fogok élni. Mert a mostani is egy újabb jel volt arra, hogy álljak meg.

Ahogy felálltam a földről, az eddig múló és szűnni tűnő fejfájásom felerősödött. Amúgy sem voltam valami jól, úgyhogy gondoltam alszok egyet, mostanában amúgy sem vagyok valami kipihent, szülőként meg egy percet nem fogok aludni,főleg ha gyerek olyan lesz mint én. Én konkrétan anyámékat nem hagytam aludni mert egész este fenn voltam, anya meg mindig azzal piszkált,hogy majd jól visszakapom a saját gyerekemtől. Hát remélem nem lesz igaza...

Előszedtem a legmelegebb puha takarót és lefeküdtem a kanapéra,és pár perccel azután,hogy lehunytam a szemem máris mély álomba zuhantam.

Egy-két óra múlva kelhettem fel,de a fejem még mindig  iszonyatosan fájt és kezdtem magam nagyon rosszul érezni és a mai kajám is felfelé kereste a kiutat. Haha, de jó is lesz ha mostantól sugárba fogok hányni.

Amikor próbáltam feleszmélni, kattant a zár az ajtóban.

Zayn Malik

- Szia kicsim - néztem nappali ajtón -  Már megint mi rosszat csináltál magaddal? - kérdeztem.

- Nagyon fájt a fejem, bevettem egy aszpirint. Aztán bevertem a fejem és elájultam, felkeltem és lefeküdtem aludni és azóta ennyire rosszul vagyok - válaszolta.

- Tudom hogy kiszínezted a történetet, tudom hogy mit csináltál magaddal igazából, és azért mert ismerlek. Ne csináld ezt többször könyörgöm, mert megvesznék nélküled.

- Sajnálom. Csak tudod megfordult a fejemben sok minden, többek között az is, hogy itt hagysz a gyerekkel, egyedül, mert a karrieredre akarsz koncentrálni. Aztán meg az is, hogy majd az a sok ember, aki majd rosszallóan és mutogatva néz rám, és majd ott rúgnak belém, ahol tudnak. Erős vagyok, és én nem veszem magamra az ilyet, de én se bírok ki mindent. - vallotta be az igazat.

- Nézd, kincsem, olyan nincs, hogy én pont most hagynálak el, mert akkor egyszerűen undorodnék magamtól, mert szerintem az az egyik leggusztustalanabb dolog amit egy férfi tehet. Ez egy, kettő, minden álmom az volt, hogy visszakapjalak, aztán meg nem leszek bunkó, hogy átverjelek és lelépjek. És tudom, hogy sokan fognak majd támadni de, nekik ehhez semmi közük nincs, és gondolj bele, csak magukat idegesítik vele ha veled foglalkoznak, úgyhogy csak mosolyogj rajtuk. Nem érdemes rájuk időt pazarolni, egyszerűen nevetségesek.

- Úgy szeretlek - ölelt át, én meg magamhoz húztam - viszont most azt hiszem nekem rohannom kell. - állt fel a díványról és a mosdóba szaladt.

- Szólj ha kell valami - kiáltottam utána.

Miután visszajött, felajánlottam, hogy menjen el sétálni. Tudtam, hogy jót tenne neki a friss levegő.

- Amúgy te gondoltál már arra, hogy elmondjuk valakinek? - nézett rám.

- Hát... nem tudom. Nem akarom, hogy mindenki tudjon róla, talán maximum 1-2 közeli ember - gondolkodott el,

- Igazad van. Viszont előbb - utóbb mindenki rá fog jönni, amit tudom, hogy nem akarsz de nem titkolhatod örökké.

- Tisztában vagyok vele. De úgyis megoldjuk majd, és nem igazán érdekel mások  véleménye. Tudod, a mai egy intő jel volt nekem, hogy most már fejezzem be az életemmel való szórakozást. Ezért döntöttem úgy, hogy változtatok és helyrehozom a dolgaimat és mostantól mindent a pozitív oldaláról fogok szemlélni. És ezért, elsősorban a baba miatt, kérnék valamit.

- Igen?

- Tedd le a cigit. Kérlek. Nem szeretném ha ezt látná, meg se neki, sem nekem nem tenne jót, főleg most.- ezen pedig elmosolyodtam.

-Olyan butus vagy. Nem kell kérned. Tudom, hogy ez lesz a legjobb és magamtól letettem volna, nem kell kérned - pusziltam meg.

- Egyébként, döntöttem. A két barátnőmnek, és Louisnak fogom elmondani. Senki másnak. Elég ha ők tudják.

-Ahogy gondolod. Valamit még szeretnél mondani, úgy látom.

- Igen. Holnap megyek a kórházba, szeretném ha elkísérnél. Mert valami nagyon fontosat fognak mondani.

- Aish, minden vizsgálatra el foglak kísérni, mert ez alap és természetes dolog, úgy gondolom.

másnap 

Aisha Freese

Megmozdulni is nehezemre esett másnap reggel. Komolyan már utálom ezt az egészet. Nagy nehezen megerőltettem magam és kikászálódtam az ágyból. Reggel felhívtam Loui - t, hogy elmondjam neki a dolgot, meglepetésemre nagyon örült, és megígérte hogy támogat mindenben. Meglepett a lelkesedése, de örültem neki, hogy boldog miattam. Ő volt mindig a legjobb barátom, mindig is úgy kezelt mintha a kishúga lennék, és soha nem merült fel, hogy több legyen köztünk barátságnál.

A kórház parkolójában egy nagyon ismerős arcba botlottunk bele. Méghozzá Paulba, aki nem tűnt túl lelkesnek.

- Álljatok meg - mondta bosszúsan - Hallottam a telefonbeszélgetést Louisval.

- És? - nyelt nagyon Zayn, közben pedig  megszorította a kezem. Ő már tudta, hogy ennek nem lesz jó vége.

- Választanod kell. Együtt a kettőt nem fogod tudni csinálni. Vagy a gyerek vagy pedig a karriered.

Erre a mondatra megfagyott bennem a vér, annyira csend és feszültség alakult ki hármunk között, hogy a légy zümmögése is zajt csapott volna.