3. fejezet- 9. rész

Sziasztok!
Meghoztam az új részt. Igyekszem behozni az egyhetes üresjáratot, most már lesz időm írni.
Nincs más hozzáfűznivalóm.
Jó olvasást!
Ajánlott zene: x

Bridget Gilbert

Zayn Malik

- Ezt mégis hogy értsem? - képedtem el teljesen, mert nagyon ijesztő volt az, amit Sam mondott.

- Tudom ki zaklat téged, és azt a lányt is, akiről meséltél. Ismerem, egy bűnbandáról van szó, többen vannak, legtöbbjük nagyobb mint szekrény, és jóval erősebbek is mint te. Úgyhogy jobban teszed, ha inkább vigyázol magadra, annak a vörös csajszinak a megjegyzéseit engedd el a füled mellett, különben véged! - figyelmeztetett.

- És mégis hogyan tudnám kikerülni, hogy kinyírjanak? - sóhajtottam idegesen.

- Nem mész sehova egyedül- jelentette ki határozottan, és megmondom őszintén nem tetszett, rám senkinek sem kell vigyáznia rám, de nem akarok bajba keveredni, úgyhogy beleegyeztem.
- Sam...- fordultam hozzá- te honnan tudsz mindent?
- Khm..-köszörülte meg a torkát- jóban voltam az egyik taggal, mielőtt még ilyen rossz útra tért, és engem is bele akart vinni ebbe az egészbe, de én visszautasítottam, és azóta sem áll le ezzel az egésszel. Ezért döntöttem úgy, hogy inkább megvédek tőle mindenkit- mesélte- Figyelj, gondolom egyedül haza tudsz azért menni, odáig nem kísérnélek- nevetett, majd otthagyott. Örültem, hogy tényleg nem veszi annyira komolyan, amit nemrég mondott, és nem kezel kisgyerekként, csak azt akarja, hogy biztonságban legyek.
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor valaki a hátamra ugrott. Nagyon erősen szorított, a lábával kapaszkodott, és megpróbálta befogni a számat. Azonban egy erős és határozott mozdulattal löktem le, és hallottam, ahogy a földre esik, én pedig hátra sem nézve, amilyen gyorsan csak lehetett, elfutottam onnan, és a következő sarokig meg sem álltam. A térdemre támaszkodtam, és megpróbáltam rendezni a légzésemet. Biztos voltam benne, hogy köze van a zaklatókhoz, és nagyon reméltem, hogy a sikertelen tervével áthúztam a számításait, és végre leáll.

Aisha Freese

Megbeszéltük a lányokkal, hogy megpróbáljuk kiverni ezt az egész szarságot a fejünkből, úgyhogy elmegyünk egy kicsit szórakozni. Abból úgysem lesz semmi, ha egy kicsit jól érezzük magukat, de nem vagyunk részegek. Beültünk egy neves, de nem túl drága szórakozóhelyre, kértünk magunknak italt, és leültünk az egyik asztalhoz. Feltűnt, hogy a velünk szemben lévő asztal társasága minket, pontosabban engem nézegett. Nem nagyon törődtem vele, biztos összekevert valakivel, úgyhogy nem tulajdonítottam neki túl sok figyelmet, és visszafordultam a barátnőimhez. Nagyon jól éreztem magam, sikerült mindent elfelejtenem, és szórakoztam. Nem kattogott a fejem a zaklatón, a vegyes érzelmeimen, a kusza gondolataimon Zaynről, és arról, hogy lehet- e újra közöttünk bármi is. Egy percig sem jutott eszembe egyik sem.  Azonban egy valami nagyon zavart: a klubbot teljesen átitta az erős cigifüst szaga, nekem pedig egyre jobban kezdett elfogyni a levegőm. Tudtam, hogy a szabad levegőn is ugyanezt fogom érezni, úgyhogy inkább a mosdót választottam.

- Lányok, kimegyek a wc-re, pár perc és jövök álltam fel, majd kimentem az említett helyre. Vettem pár mély levegőt, majd a támaszkodtam, és lehunytam a szemem. Kezdtem magam jobban érezni, amikor két erős kar fonódott a derekamra, és nem akart elengedni, akárhányszor próbáltam szbadulni, erőszakosan magához szorított. Meg akartam fordulni, hogy lássam ki az, de befogta a számat, majd valami nagyon erőssel leitatott, és kaptam hozzá egy adag nyugtatót is. Kezdett minden homályosodni, a legutolsó emlékem az, hogy az ismeretlen kirángatott egy hátsó, eldugott ajtón, majd egy autó csomagterébe tuszkolt be, leragasztotta a számat, hogy ne tudjak kiabálni, majd elsötétült minden...

Hayley Marsh

Kezdett gyanús lenni, hogy Aish egy negyed óra után sem jön vissza, amikor távozott, láttam hogy nincs jól, gondolom a dohányfüst kihozta az asztmáját. Nagyon aggódtam, úgyhogy Daisyvel és Anne-vel együtt kimentünk a női mosdóba, hogy megnézzük, mi történt. Miközben oda tartottunk- nagyon nehéz volt átverekedni magunkat az óriási tömegen- egy hangos, még a zene hangerejét is felülmúló, egyértelműen női sikolyt hallottunk. Gyorsan odarohantunk, benyitottunk a mosdóba, de az utolsó amit láttunk, hogy egy magas férfi barátnőnkkel a hátán- és szorosan magához szorítva- berúgta az ajtót, amit mi nem tudtunk kinyitni. Könnyeimmel küszködve felhívta a barátomat, Louis-t

- Mi baj? - ijedt meg, hallotta a hangomon a rémületet.

- Louis- és itt már elkezdtem sírni- azt hiszem Aishat elrabolták.